Epres- zabpelyhes minimuffin

     Mi tagadás, teljesen megtáltosodtam, már ami a sütögetést illeti. Kiváltképp dícséretre méltó cselekedet, tudniillik én egy ideje fix, testépítőtiszta étrenden vagyok, ami nem engedi az ehhez hasonló finomságokat. Viszont a gyerkőc nem testépít, de még csak nem is szálkásít, úgyhogy mindent érte, én meg sütök...könnyes szemmel, de sütök :D. Na jó, kibírom én, akárhogy is fáááááj! De nem fáj, mindent a jó alakért :D
FŐZŐMŰSORT NEKEM! (tuti nem fogom nyaldosni az ujjaimat főműsoridőben :D)
Szóval még tegnap kitaláltam, hogy felhasználom a pár hete vásárolt eperkonzervet. Tudom, az sem szerencsés a cukor miatt, de ez a többihez képest kevés cukorral készített. Hazudhatnám, hogy házi eperbefőttből késztem, kizárólag organikus hozzávalókból....de nem teszem :D! Ez biza bóti...cukorral. De használhatsz házit, vagy fagyasztottat. Az jobb, de nekem nem volt, gyerkőc meg szereti az epret :D Raktam bele viszont ismét sok rostot, és teljeskiőrlésűt, hogy valami jó is legyen benne, ne csak finom.
A minimuffin meg adja magát, mert Bazsi oda van érte. Érdekes, hogy csak úgy eszi meg, ha ő szedi ki a formából. Különben nem kell neki :D...furák ezek a gyerekek :D

A recept:

- 1 db tojás
- 1 ek kókuszzsír
- 4 ek teljeskiőrlésű tönköly liszt
- 4 ek zabpehely
- 2-3 ek nyírfacukor
- kb 150 g eper (konzerv, mirelit, friss)
- késhegynyi szódabikarbóna
- fél vanília rúd kikapart bele



Sütő kipakol, majd 180 fokra felcsavar. Amíg a sütő melegszik, Te összeállítod a tésztát. Tojás feltör, tálba önt, és cukorral habosra kever. Eztán hozzáöntöd az olvasztott kókuszzsírt, és összekevered. Már említettem, hogy ha nincs kókuszzsír, akkor jó a vaj is :).
Eztán jöhetnek a száraz hozzávalók, majd a legvégén a villával jól összetört eper. Összekevergéled, és kiporciózod a formákba.
Sütőbe vele. Ha van csillibilli minimuffin formád, akkor 10 perc, ha nincs, akkor kb 20 perc alatt, hőlégkevergetve készre sütöd.

Jelentem, az én igenfinnyás gyerekem ezt is imádta. Hurrá! Asszem az eperszezonban jó sokat fogok sütni belőle. Egyszer talán meg is kóstolhatom :D
Az illata nagyon frankó...de erős vagyok :D

Házi "szmájli", avagy mogyorókrémmel töltött amerikai palacsinta, proteinnel turbózva

     Ma nagyon termékeny kedvemben vagyok, ezért két zabos recepttel is megörvendeztetem az arra kíváncsiakat. Előre leszögezem, ez nem lesz teljes egészében az egészség szobra, ugyanis a nem szabad kimondani a nevét, de leírom, hogy nutella van benne. A nutella amolyan patásördög az egészségmániások szemében, nem úgy a gyerekekében. És mivel az én gyerekem sem különb a többinél, bezony érintette már a száját eme pirosszemű szörnyeteg, édesség köntösébe burkolózva.
A nagy, gazdaságos boltban lehet kapni a "szmájli" néven elhíresült, töltött palacsintát, amit egy időben imádott a gyerek. Időszakjai vannak, mint anyámnak a fogyókúrában. Egy hétig csak az kell neki, aztán hetekig hallani sem akar róla.
Gondolkoztam, hogy ha húst nem eszik, és gyakorlatilag a tej az egyetlen fehérjeforrása, mi a bánatost etessek meg vele, hogy azért a fehérjét is feltornásszuk picit. Akkor eszembe ötlött a proteines palacsinta recept, amivel már régóta szemezek. Proteinem márpedig van itthon dögivel, több ízben is.
És a csúnya, számomra teljesen tabu nutellából is van még itthon...csak keveset teszek bele alapon nekiestem a fehérjedús, rostban gazdag, ámde nutellával töltött palkóimnak.

A recept:
- 1 db tojás
- 2 dl tej
- 1 mk szódabikarbóna
- 1 adagolókanál proteinpor (jelen esetben 100% WPP csokis- mogyorókrémes)
- 2 ek nyírfacukor
- 3 ek teljes kiőrlésű tönköly liszt
- 2 ek aprószemű zabpehely
- nutella (keresztvetés)

Először is fogjuk a tojást, és jól elkeverjük kézi habverővel. Hozzá dobjuk a cukrot és a tejet. Keverjük, keverjük. Majd apránként összekeverjük a többi száraz hozzávalóval, végére hagyva a protein port. Amúgy a proteinport el is lehet hagyni. Nem kötelező, mielőtt még megdobáltok kakival. A végére egy sűrű masszát kell kapjunk. Ha kevés a liszt, szórj még hozzá, mert én megint csak érzésre csináltam.
Előkapjuk a palkósütőnket, rádobjuk a tűzre, majd mikor elég meleg, megkenjük kevéske kókuszzsírral.
Kanállal kis köröket halmozunk a sütőre, majd mikor az egyik fele már szinte kész, kiskanállal kevés nutellát dobunk a palkó tetejére...mindeközben sűrűn vetjük a kereszteket, és elmondunk 3 Miatyánkot, és 4 üdvözlégyet. Eztán a nutella tetjére ráöntünk annyi palacsintatésztát, hogy elfedje azt, de ügyeljünk arra, hogy ne legyen túl sok. Ha ezzel megvónánk, akkor szépen megfordítjuk, és készre sütjük a másik felét is.

     Meg kell említenem, hogy a proteinpor teljesen természetes összetevőkből van összeállítva, és nem, nem koksz. Nem kell attól félni, hogy felpumpált kis lurkók fognak szaladgálni tőle a játszótéren. Azért arra figyeljünk, hogy a napi fehérjebevitelének a mennyisége ne haladja meg a megengedettet :).

Az ízéről szintén nem tudok nyilatkozni, de volt ki megkóstolja, és teljesen meg volt elégedve a végeredménnyel. Elmondása szerint akkor lesz a legtutibb, ha kihűl, és megszilárdul benne a nuti.

A végére pedig megjegyezném, ha kihagyod a nutellát, teljesen alakbarát lesz. De akár diabetikus lekvárral, házi pudinggal is helyettesítheted :)!

Almás- zabpelyhes minimuffin

     Először azzal kezdeném, hogy BOCSI :D. Az utóbbi időben elhanyagoltam a blogot, amire nincs mentségem. Na jó, igazából van mentségem, sok is, de most nem részletezném. Pedig imádok részletezni...egyszer meg is kaptam ezt a fejemhez :P.
Másodszor azért kérek elnézést, ha lesznek helyesírási hibák, elütések...a szerkesztőm mindent alá húz pirossal, így nem tűnik fel, ha valami nem jó. Arról nem is beszélve, hogy a laptopunk billentyűzete nem az igazi, így kimarad néha pár betű (az Ű-t vagy 5ször nyomom le, mire meglátom :S)...szal ez van.
Harmadszor jöjjön a minimuffinok története:
Gyerkőcöm egyre finnyásabb. A kezdeti mindent megeszik, ami egészséges kezd möghólni, és követel mindent amiben hemzseng a finomtott, és a transz. Én kezdetben lelkesen köeteltem a családtól, hogy ne sajnálják már meg annyira, ebédre nem való a tejbegríz...a pudnig sem...de melyik nagyszülő tud nemet mondani a síró tekintetnek? Na az enyémnek simán nemet mondanak, de az unokának nem, úgyhogy minden nap győzött az üres kalória.
Mostanság több időt tudok a gyerkőccel tölteni, és az ősz hajszálaim is tuti gyarapodtak (még jó, hogy festem), amit az étkeztetési cécónak köszönhetek. Úgyhogy felvettem a kesztyt, elfogadtam a kihívást, és bizony minden bolti cuccosnak lesütöm valahogy a fogkmélő verzióját, amit talán meg is eszik.
Voltunk vásárolni a nagyboltban, ott vettünk oyan minimuffin sütő kis csicsaszínű szilikonokat, hátha úgy megeszi ami benne sült. Mert ez a gyerek a pudingot is csak saját dobozából eszi meg..ha átrakom tálba, az már nem jóóóó...szóval jah...minimuffinforma, aminek rosszul vagyok a sznétől :D
     Kitaláltam, hogy ma muffint sütök. Az ízéről majd referál a család alapon, mert én még csak bele sem nyalok, hiszen nincs benne csirkerizsbrokkoli, érzésre raktam bele a dolgokat.
Előre kérem megint az elnézést, most semmi kalória és tápanyag nem fog feltüntetésre kerülni, mert nem volt rá időm. Amit garantálok az az alapanyagok minősége :)!

Tehát essünk neki a receptnek:

- 1 db tojás
- 1 ek kókuszzsír
- 2-3 ek teljeskiőrlésű tönköly liszt
- 2 ek aprószemű zabpehely
- 2 ek nyírfacukor
- 1 alma
- 1 kk őrölt fahéj
- késhegynyi szódabikarbóna



Először is kipakoljuk a sütőt, és nagyon gyorsan felnyomjuk 180 fokra. Miközben a sütő melegszik, Te összedobod a tésztát. Mindezt szintén nagyon gyorsan, mert nem látod a gyereket, és ha nem látod a gyereket, az hétszentség, hogy épp lebontja a házat.
A tojást habosra vered a cukkerral, majd hozzálöttyinted a felolvasztott kókuszzsírt. Ha nincs, jó a vaj is, egye fene, ne legyünk szigorúak, most a lényeg az egyemegagyerek. Beleöntöd a száraz hozzávalókat, elkevered, majd a végén belereszeled a megpucevált almádat is.
Ha ez megvan, akkor iziben belehalmozgatod a kis csillibilli szilikonkákba a tésztát, hogy nagyjából háromnegyedig legyen. Bevágod a sütőbe, és uccu a szobába, megnézni a romokat, amit a gyerek csinált, amíg Te a konyhában voltál.
Nagyjából 10 perc alatt hőlégkevergetéssel készre sütöd, ez idő alatt párszor kirohanhatsz megnézni. Kiszeded, meghűl, és próbálhatod megetetni vele a gyereket!

És most jöjjön a vára várt ízpróba:
Jelentem, a gyerek odáig volt a kis cuki muffinkáktól, és az ízéért is oda van. Nagy boldogan benyomott belőle hiretelen hármat :)!
Amit a gyerek kapott: finom muffin, HURRÁ!
Amit én kaptam: a gyerek megette a muffint, ráadásul így evett gyümölcsöt is, meg rostot is. HURRÁ!!

Szóval ha Te is hasonló cipőben jársz, de nincs időd órákat a konyhában álldogálni, ez a muffin gyors is, finom is, rostban is gazdag...SÜSSED MEG!
Ha nincs gyerek, akkor pedig normális muffinformákba öntve remek reggeli, vagy tízórai lehet belőle, nagyon hamar!

Bejgli

    Holnap Karácsony! Ha Karácsony, akkor BEJGLI! Diós bejgli, mákos bejgli, ki melyiket szereti. Részemről a mákosat favorizálom, a diós nekem túl tömény. Amúgy is kevés dologban szeretem a diót.
Még soha nem sütöttem bejglit, ennek pedig az az oka, hogy a család idősebb női tagjai kitűnő bejgliket sütnek.
Most viszont elérkezett az idő, hiszen ne várjam el anyámtól, aki nem árulom el, hogy hány éve :D süti a bejglit, a maga "egészségtelen", de nagyon finom formájában, hogy zabkorpát, és teljes kiőrlésű liszttel készítse el azt. Én viszont, mint kezdő anyuka, megtehetem azt, és meg is teszem!! :)
   

A RECEPT:

Tészta:
- 300 g teljes kiőrlésű tönkölybúza liszt
- 100 g zabkorpa
- 100 g búzasikér
- 200 g kókuszzsír
- 60 g porrá őrölt nyírfacukor
- 3 db tojássárgája
- 1 db tojás
- 20 g élesztő
- csipet só
- 1 kk. barna nádcukor, és egy kevés tej az élesztő felfuttatásához

Mákos töltelék:
- 200 g darált mák
- 200 g reszelt alma
- 2,5 dl zsírszegény tej
- 200 g nyírfacukor
- 1 citrom reszelt héja

     Első feladatod, hogy felfuttatod az élesztőt. Amíg az élesztő fut, a korpát, lisztet és sikért összemorzsolgatod a szoba-hőmérsékletű kókuszzsírral. Ha az élesztő felfutott, és a morzsolgatás is készen van, hozzá dobod a tojásokat, a nyírfacukrot és az élesztőt (tejet ne öntsed bele), majd alaposan átgyúrod a tésztát! Letakarod, és egy órára langyos helyen felejted, had keljen ki magából.
     Amíg a tészta kel, elkészíted a mákos tölteléket, amihez a következő folyamatokat kell elvégezzed:
A tejet felteszed a cukorral forrni. Ha a tej forr, hozzáöntöd a mákot, és alaposan elkevered. Leveszed a tűzről, és hozzá dobod a citrom héját és az almát. Félre teszed, és hagyod, hogy kicsit kihűljön.
    A tészta megkelt, a töltelék már nem túl forró, úgyhogy jöhet a bejgli összeállítása.
A tésztádat 4, egyenlő részre osztod, majd az egyiket kb. 0,5 cm vékonyan, téglalap alakúra nyújtod. Ha a nyújtással megvagy, szépen eloszlatod a töltelék egy részét úgy, hogy a végeibe ne tegyél. Feltekered, majd a végeid alaposan összenyomigálod, és sütőpapírral bélelt tepsibe teszed. Ezt még háromszor megismétled.
Ha nem akarod, hogy a bejglik összeragadjanak, tegyél közéjük egy csík sütőpapírt :)! A tetejüket vékonyan kenjed meg a tojások sárgájával.
     A tepsit letakarod, és hagyod a bejgliket 1 órát kelni. Ha az idő lejárt, ismét átkened a tetejüket tojásfehérjével, majd 200 fokos sütőbe teszed (alsó felső sütés). Mikor a bejglik teteje kezd kicsit pirulni, alufóliával letakarod, és úgy sütöd tovább. A sütési folyamat kb. 45 perc, de 15 perccel a vége előtt szedd le róla az alufóliát, és úgy süssed tovább.

     Ámbár életemben először készítettem bejglit, bizton állíthatom, hogy nem életemben először ettem azt:D! Mivel viszonyítási alapom van, azt kell mondjam, hogy íze tökéletes, és hacsak nem direkt ki vagy élezve a dologra, nem nagyon tűnik fel az eredeti, és a reform közti különbség!! :)

100 gramm tápértéke:
   kcal: 333.09
   fehérje: 12.13
   szénhidrát: 36.67
   zsír: 18.25

Birsalmás muffin

     Október lévén, megjelent a színen a birsalma. Nem szeretem:)! Azaz egészen a múlt hét elejéig mérhetetlen gyűlöletet tápláltam a birsalma iránt. Mama mindig hozott belőle sajtot, amit anyám percek alatt képes lett volna elpusztítani (ha nem lett volna ciki), én meg csak néztem, hogy ezt mégis miért??Fujjj!!! De múlt héten anyós küldött kis birsalma sajtot, amit nem tudom miért, de megkóstoltam...és nem is volt rossz. Szokták mondani, hogy terhesség teljesen megváltoztatja az ember véleményét az ételekről...és valóban! Aztán jött anyám, és közölte, van egy csomó birsalmája. Rá is ugrottam, pedig már akkor éreztem, hogy ebből bizony nem lesz sajt (sok sok cukor kell bele)...de mi legyen?? Bázislakóim segítségét kértem, és kaptam is egy torta receptet. Gondoltam ebből lehet valaminek az alapja...de minek? És hirtelen jött a megvilágosodás: MUFFIN! Van frankó szilikonos muffin formám, úgyis rég használtam. És az eredmény...az eredményt nem tudom kifejezni szavakban. Az öndicséret amúgy is csúnya szokás:D:P

A RECEPT:

Tészta:

- 190 g zabkorpa
- 90 g kókuszzsír
- 150 g nyírfacukor
- 90 g dió
- 70 ml tej
- 2 db tojás

Töltelék:

- 5 g stabark növényi zselésítő (Natura)
- 750 g birsalma
- 250 ml 100%-os almalé
- 80 g nyírfacukor
- 1 cs. vaniliás pudingpor

    Kezdjük azzal, hogy megpucoljuk az almáinkat. Én ennél a pontnál rájöttem valamire. Ha Éva birsalmával próbálja megtömni Ádámot, tutira ott ragadunk a paradicsomban, mert előbb törik bele az összes foga, mint sem, hogy egy falatot is lenyeljen belőle szegény pára. Rutinosabbaknak biztos simán megy a pucolása, én megszenvedtem vele. De sikerült...(hullámozzunk!!)
Az almát felkockázzuk, és feltesszük főni a cukorral és alma lével. Nagyjából 10 perc alatt elég puha lesz, ami meglepő, ha a kezdeti keménységét nézzük.
Amíg az almán fődögél, nekilátunk a tésztának. Diót daráld le, keverd össze a korpával! A tojásokat verd fel a cukorral, öntsed hozzá az olvasztott kókuszzsírt és a tejet. Keverj rajta egyet, majd apránként add hozzá a diós zabkorpát.
Ha az almánk jó puha, kapd le a tűzről. Villával, krumplinyomóval, vagy amivel jól esik, kicsit tördeld össze az almát. Keverd össze a pudlinggal és a növényi zselésítővel (sima is jó:)).
     Ragad meg a tésztás küblidet egy kanál társaságában, és a muffin formád aljait pakold meg 1 kanál masszába (mindegyikbe 1 kanállal:P). Ezután jön az almás cucc. Ebből is tegyél mindegyikre egy jó nagy kanálnyit. Végezetül a tésztád maradékát osszad el a tetejükön igazságosan.  Lényeg, hogy se almás cucc, se tészta ne maradjon, és lehetőleg három rétegünk legyen:)!
     170 fokos sütőben nagyjából fél óra alatt elkészül. Hőlégkevergessed, és sasolj néha rá a tetejére.
Ha elkészült kiveszed, hagyod kicsit hűlni, majd bevágod a hűtőbe 1-2 órára. Vagy amíg a töltelék meg nem dermed:)!

   A kezdeti küzdelmem az almával feledtette, mikor megkóstoltam. A tészta édes, a töltelék nagyon picit fanyar...valami eszméletlen finom lett. Sima almával, vagy olyan fanyarabb gyümölccsel is jó lehet, ami harmonizál a dióval.

100 gramm tápértéke:
   kcal: 214.44
   fehérje: 4.71
   szénhidrát: 30.12
   zsír: 10.62
(elpárolgással, mindennel:D)

Madártej- szelet

     Mielőtt belevágnék a közepébe, gyónnom kell kicsit. Ez a madártej- szelet kezdetben intelligens krémes akart lenni. De ma minden össze esküdött ellenem:D. Kezdődött azzal, hogy nem mertem nekilátni a 8 tojásos verziónak, inkább fele adagot kevertem be, hátha elrontok valamit:). Aztán folytatódott azzal, hogy kevés sárgája csúszott a fehérjébe, amit hiába vertem mint ökör, nem lett olyan kemény, mint azt én szerettem volna. Ráfognám a xillitre, de vertem én már azzal habot, ami olyan lett, mint a nagykönyvben.
Végezetül pedig nem kapcsolt be a sütő. A szemem már erőst tikkelt az idegtől. A villanysütő időzítőgombja megadta magát, és ha az megadja magát, nem kapcsol be a sütő. Na, én már erőst idegállapotba kerültem (FIGYELEM, az erőszak soha, semmilyen körülmények közt nem megoldás), ezért addig ütöttem, míg meg nem javult. De ez volt vagy fél óra verekedés a sütővel...következményképpen a krémes lapos lett, mint a fene! Na meg asszem a tepsim sem volt elég kicsi. De csodálatos az íze, úgyhogy teljesen használhatóvá nyilvánítottuk:D

A RECEPT:

- 4 tojás
- 150 g nyírfacukor
- vanília kikapart belseje (vagy aroma, esetleg vaníliás cukor)
- 5 ek zabkorpa
- 50 g kókuszzsír
- 0,5 L zsírszegény tej

     Mielőtt bárminek nekilátnál, nézzed meg a sütődet, hogy működik-e. Biztos ami biztos, bár ha elromlott, szólsz, megyek, megütöm:D
Ha a sütő müxik, boldog arccal kettészeded a tojásokat. A sárgáját összekevered a cukor 3/4-ed részével, hozzá adod az olvasztott kókuszzsírt, zabkorpát, vaníliát és a tejet. Jól elkevergeted, majd a tojásfehérjét kemény habbá vered a cukor maradékával. Elő fordulhat, hogy a nyírfacukor a ludas, de mondom, nekem sikerült már ami most nem. De ha nem olyan kemény, az sem tragédia:)! 
A tejes cuccba szépen óvatosan belekevergeted a fehérjét, de vigyázz, ne törd teljesen össze.
Ehhez a mennyiséghez én egy 40*50-es tepsit használtam, ez is lehet az egyik oka, hogy nem lett olyan hűű de vastag a végtermék:). Na előveszed a lehető legkisebb tepsidet:D, majd ezt a híg valamit beleöntöd. Bepakolod a hideg, de működőképes sütődbe, 180 fokra tekered, és 60 perc alatt készre sütöd.

     Szerencsére nagyon finom, íze teljesen olyan, mint a madártejé:)! Gyerkőcön letesztelve, nagyon ízlett neki.
Kalóriában sem túl vészes, ha kibírod egy egész tepsi befalása nélkül:D. Ami még mellett szól, hogy tényleg nagyon gyorsan össze lehet állítani.
 Ha az adag dupláját használod, egy vastagabb sütit kapsz, ami már intelligens krémes néven fut:D, Szerintem én azt itt nem fogom közzé tenni, max egy képet:D. Lényeg, hogy tudjátok. Viszont érkezni fog az eredeti, tésztás krémes zabosított változata is:)!

És most jöjjenek a tények:
 100 gramm tápértéke:
   kcal: 214.87
   fehérje: 7.21
   szénhidrát: 28.65
   zsír: 11.23

Fánk

     Szeretem a fánkot! A jó öreg, bő zsírban kisütött fánkot, lekvárral a tetején, amit mama csinál. Vagy azt a híres óriás fánkot, amit Szlovéniában sütnek (Szlovéniában voltunk nászúton, és akkor kóstoltam. Sütőben sütik, nem tocsog a zsírban, töltve van lekvárral, vagy pudinggal, aminek a tetején kókuszos csoki máz van...és mivel terhes voltam,be is dobtam egy emberfej nagyságúból vagy kettőt:D). De szeretem a kis töltött fánkocskákat is. Sőt! IMÁDOM A FÁNKOT!!
Na de toljuk vissza kicsit a nyálunkat a szánkba...NEM ehetünk fánkot! Kalória tartalma az egekben, telis tele cukorral, zsírral...egy szóval baromira hizlal. Viszont az, aki olyan hosszú ideje diétázik, mint én, az tudja milyen mikor megcsapdossa az orrát valahol a frissen sült fánk szaga. Vagy elég csak a legjobb barátnőtől egy mondat, miszerint fánkot evett. Az én esetemben is ez történt...barátném fánkot evett.
     Mondjuk már korábban is be- bevillant a szemem elé a fánk gondolata. Volt, hogy anyám hozott fel egy nagy adaggal, a mama sütötte fánkból (Mama ritkán süti, de olyankor kiló számra...ma megértettem az okát).
No tehát a hét végére ütemeztem be a fánk reformosítását, megünnepelvén az eddig leadott 34 kilómat:D...de mivel még nem vagyok a végén, próbáltam nem túl kalóriadúsra ügyködni. Szerintem sikerül, mert a ch tartalma viszonylag alacsony lett.
     Azt nem mondom, hogy egyszerű az elkészítése...de ha van eszetek, ami nekem nem volt, a robotgéppel veritek, és nem fakanállal...akkor viszont nem is olyan nehéz. De úgy gondolom, hogy egy éccsanyának illik fánkot sütni, mert a gyerekek szeretik. És ezt a verziót nyugodtan ehetik!!:)

A RECEPT:

- 350 g teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt (Szarvasi)
- 50 g búzasikér
- 100 g zabkorpa
- 30 g kókuszzsír
- 500 ml zsírszegény tej
 - 20 g élesztő
- 2 db tojássárgája
- 50 g nádcukor, porrá őrölve
- 1 csipet só

     Na szóval, csapjuk bele a lecsóba. Először fogjuk a zabkorpánkat, és kávédarálón őröljük finomra. Öntsük hozzá a liszthez és a sikérhez. Kicsit langyosítsuk meg (én mikróba tettem egy percre). Ez után mérjük ki a tejet, és ezt is langyosítsuk.
Ha a langyosítással megvagyunk, készítsünk kovászt. Ez úgy történik, hogy a lisztes keverékből 3 evőkanálnyit összekeverünk, 1 evőkanálnyi porcukorral és 1 dl langyi tejjel. Belemorzsolgatjuk az élesztőt. Letakarjuk, és várjuk, hogy félsűrű kovászunk legyen.
A tojássárgát összekutyuljuk a maradék porcukival, amit a kovászhoz öntünk, majd mehet bele a maradék tej, az olvasztott kókuszzsír, liszt és só.
Fogjuk a fakanalunkat (vagy a robotgépünket), és nagyjából 20 percen keresztül lágy tésztává verjük a cuccost. Na itt voltam birka, hogy nem kaptam elő a robotgépet, de nem akartam zörögni. Még frankó kis vízhólyag is lett az ujjamon. Na de mindegy, vertem én mint állat.
Ha ez kész, letakarjátok, és bebugyoláljátok valamibe a tálat (paplan). Hagyjátok magára legalább egy órára. Ha duplájára kelt, akkor jók vagyunk, vihetjük a deszkára.
A deszkát jól be kell lisztezni, és borítsátok rá a tésztát. Kis kezikótokkal lapigassátok el, ujjnyi vastagra. Ha nagyon ragadna, a tetejére is szórjatok szépen lisztet. Valami kör alakúval (pohárral, pogiszaggatóval) szaggassátok ki, és letakarva hagyjátok pihenni fél órát. Fifyuzzátok, nehogy túlkeljen a tészta.
A fánkokat sütőpapírral bélelt tepsibe rakjátok, de ne túl közel egymáshoz. Legyen helyük, mert meg fognak dagadni a kis édik. 200 fokra előmelegített sütőben, nagyjából 20 perc alatt készre sülnek, de azért sasoljátok. Ó, és hőlégkeverésen legyen a masina.

     Most jön egy kis magyarázat, mielőtt feltüntetem a kalóriákat:D!
Ámbár 350 g lisztet használtam ténylegesen, a lisztezéshez nagyjából elment további 20 g. Mivel ezt csak saccra mondom, mert nem mértem le, ezért a kalória adatai is csak nagyjából lesznek pontosak. A kész fánkok kalóriájának kiszámolásához hozzá adtam ezt a nagyjából 20 g lisztet, ezért az érték elég közel fog állni az igazsághoz.
Ezt azoknak írom, akik hozzám hasonlóan, elvetemülten számolják a kalóriákat:D....akik nem, azoknak meg mindegy:P!
 Tehát, akkor lássuk a medvét:

100 gramm tápértéke:
   kcal: 289.89
   fehérje: 15.15
   szénhidrát: 40.99
   zsír: 6.9

1 db kész fánk nekem 40g lett, ami 116 kcal. Ebbe a rávaló nincsen beleszámolva.

     A kész fánkot tölthetitek is, akár lekvárral, pudinggal, csokival...eldöntitek. Én maradtam a családi hagyománynál, és lekvárt kanalaztam a tetejére.
Kinézetre nem olyan pofás, mint a bő zsírban kisütött rokonai, de puha, és finom.

Beteszteltem fiacskámon, azt mondta, hogy nyami nyami :D:D!  De ezt tényleg lehet bátran adni egy éves kortól. Nem tocsog a zsírban, és kristálycukor sincs benne!
Viszont ha amolyan igaz szalagos fánk feelinget szeretnétek, fogtok kevéske kókuszzsírt, és kisütitek benne. Amint ledobtam magamról az összes felesleges zsírt, én is ezt a módszert fogom alkalmazni:)!

Répatorta

    A répatorta régóta nagy kedvencem, de az a töménytelen mennyiségű olaj, ami abba kell, hamar tiltólistássá tette.
Egy ideje foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene csinálni a zabkorpás verziót, de valahogy sosem jutottam el a megvalósításig. Ma viszont megyünk unokatesó köszöntőbe, és illene sütni valamit alapon, eszembe jutott: RÉPATORTA!!!
Persze nem a tipikus krémsajtos, sokolajos, sokdiós verzió lett. Ezt bátran adhatjuk gyerkőcöknek is, egy éves koruktól...ami nálam ugyebár szempont:)!

A RECEPT:

- 200 g reszelt répa
- 200 g pürésített alma
- 225 g zabkorpa
 - 175 g lágy zabpehely
- 3 tojás
- 50 g kókuszzsír (szoba-hőmérsékletű)
- 1 tk. szerecsendió
- 2 tk fahéj
- 1/2 tk só
- 1 tk gyömbér
- 2 ek nyírfacukor
- 1 dl víz

     Fogjuk a répánkat, megpucoljuk, lereszeljük. Ha daráljuk, gyorsabb:)! Az almát is pucoljuk, magozzuk, majd jól lepempőzzük. A tojást felverjük, és összekeverjük a kókuszzsírral. Ezt szépen összedolgozzuk a répával, és az almával és a vízzel.
Egy külön tálba összeöntjük a száraz hozzávalókat és a fűszereket, majd lassanként, egy lapátkával összekeverjük a répás cuccal.
    Előkapjuk a tortaformát, s az aljára sütőpapírt teszünk. Belelapátoljuk a masszát, és szépen elegyengetjük. A sütőt 190 fokra előmelegítjük, majd ha az megvan, akkor belevágjuk a formának, és kb 45 perc alatt készre sütjük. Nem mertem hőlégkevergetni, inkább alsó felső sütést használtam, nehogy túlzottan kiszikkasszam:)!!
     A tetejét megszórtam őrölt xilittel. Ez meg ugye úgy jött össze, hogy ráküldtem a sima xilitre a kávédarálót, szitába öntöttem, és szépen eloszlattam a répatorta tetején.

     Az eredmény egy rostban gazdag, de kalóriában mégsem eget verő desszert lett. A tetejére természetesen lehet ilyen meg olyan mázat készíteni, de az plusz kalória...az meg nálam nem volt szempont:). Lényeg, hogy nagyon finom lett.

A recept adatai szerint:
100 gramm tápértéke:
   kcal: 259.69
   fehérje: 8.34
   szénhidrát: 38.07
   zsír: 9.39

     Ez a kalória magában tartalmazza a sütésből fakadó nedvesség elpárolgását is. Ezt azért tartom fontosnak megemlíteni, mert sok receptben, ahol a kalória is szerepel, nem számolják ki az elpárolgást, ezért a kalória sokkal kedvezőbbnek tűnhet...aztán jól bezabáltok belőle, majd néztek mint a luki nyúl, mikor a mérlegre álltok!!! Az elpárolgás FONTOS!!!

Raffaello

     Mostanában a kókusz korszakomat élem, ezért úgy gondoltam, a mai nap a raffaelloé lesz. Mindig boldogsággal töltött el kölök koromban, mikor egy doboz rafit kaptam valamelyik rokontól ajiba. Aztán persze ez megváltozott, és minden ünnepkor úgy néztem a fehér golyókat mint a Patásördög tárgyi megtestesülését.
Éppen ezért is töltött el boldogsággal, mikor rábukkantam erre a gyöngyszemre. Ó, mondom ezt nekem meg kell ügyezzem, de iziben. Persze hömbölgetni még mindig utálom, ezért Bojtika:) kanalazós tanácsát megfogadva, újult erővel estem neki a hömbölgetésnek. Valóban lényegesen leegyszerűsítette a dolgomat...hogy nem jutott eszembe?:D:D
Viszont az adagot kicsit eltúloztam, ennek oka az volt, hogy a célra vettem fél kiló túrót. Tudom tudom..kőrözött....erre akkor pont nem gondoltam:P

A RECEPT: (nagyüzemi)

- 500 g zsírszegény túró
- 3 dl sovány tej
- 3 dl víz
- 150 g nyírfacukor ( vagy édesítő, amennyi jól esik)
- csipet só
- 30 g kókuszreszelék
- 200 g zabkorpa
- 15 g darált mandula
- kókusz a hömbölgetéshez

     Fogsz egy vajlingot, beleöntöd a tejet, vizet, cukrot, korpát, kókuszt, mandulát, sót, és sűrű krémmé főzöd. Elzárod, és hagyod teljesen kihűlni. Eztán megragadod a túrót, és jól összekevered.
Most jöhet a frankó kis hömbölgetés...imádom:D! A hömbölgetnivaló kókuszreszelék mennyiségét nem tüntettem fel, mert változó. Én 110 g-t használtam el, de bevallom férfiasan, a massza nagyjából háromnegyedét csináltam meg, a maradékot bevágtam a fagyasztóba, mert már annyi golyszim volt, hogy ha akarok, a gyereknek egy egész hóember dinasztiát tudok építeni miniben:)!

Na tehát, sok lett, és finom. Kalóriája elég jó, kb 170 kcal van 100g- ban.
Ha nem akartok egyszerre ennyit, akkor vagy Ti is elteszitek a felét ínségesebb időkre, vagy felezitek a hozzávalók mennyiségét.
HÖMBÖLGETÉSRE FEL!!

Kókuszgolyó

     Az elmúlt pár napban rám tört az édesség iránti vágy. Ezzel semmi baj sem lenne, ha egy törékeny alkatú, filigrán kislány lennék...de NEM vagyok az. Így uralkodni kell magamon, és kusst kell kiáltani az érzésnek. De csak nem kussol, ezért döntöttem úgy, hogy én ma bizony megcsinálom azt a kókuszgolyót, amit már hónapok óta csak halogatok. Ennek pedig csupán egy oka volt: utálom a kis golyókat hömbölgetni. Elég macerás, de bátran állíthatom, az íze, és az alacsony kalóriatartalma miatt minden percét megéri. Igazából összedobni gyorsan van...csak ez a fene hömbölgetés ne lenne.

A RECEPT:

- 450g reszelt alma
- 150 g lágy zabpehely
- 100 g zabkorpa
- 1 ek kakópor, vagy karobpor
- 100 g nyírfacukor (vagy ennek megfelelő mennyiségű édesítő)
- 100 g kókuszreszelék
- ízlés szerint rumaroma, rum, fahéj

     Az almát lereszeled, majd hozzádobod az összes többi hozzávalót. Jól összekevered, majd bedobod a hűtőbe legalább 2 órára, de az se gáz, ha hagyod egész éjjel a hidegen. Miután leülte a rá kiszabott időt, jön a szemét meló. Benedvesíted a kacsókat (nem fog úgy ragadni a cucc), és kis golyszikat hömbölgetsz velük a masszából. A golyszikat megfetrengeted egy kis kókuszreszelékben, dobozba pakolgatod, és fogyasztásig hűtőbe teszed.
     Aki szeretne, a közepébe tehet meggyet. Én nem szerettem volna, mert nem volt itthon.
100g durván 220 kalória, ami tökéletes nyimnyám azoknak a fogyni vágyóknak,akik édesre vágynak.

Tipp: bár a gyerekmunkát büntetik, de ha van kisgyerek a közelben, befoghatod a kulimunkára. Ő is, és Te is élvezni fogod. Persze Te majd kevésbé, mikor a hajából szedegeted a beleszáradt masszát...de addig is együtt vagytok örömben, boldogságban!:) JÓ SZÓRAKOZÁST!!

Almáspite

     Az almáspitével engem bizony le lehet venni a lábamról. Mamám ahányszor beállít vele, a szemem könnybe lábad, és gyakran borul a fogyókúra. De ki tud nemet mondani annak az omlós tésztának, és finom almás tölteléknek???
Szerencsére nem kell lemondani az almáspitéről sem, mert remek alternatíva a zabkorpás változat. Arról ne is beszéljünk, hogy töredéke idő alatt elkészül, és nagyon finom:)!

A RECEPT:

- 160 g zabkorpa
- fél csomag sütőpor
- 2 tojás
- 2,5 dl zsírszegény tej
- 2 dl natúr joghurt
- 800- 900 g alma
- 50 g nyírfacukor (helyettesíthető bármilyen édesítővel)
- fahéj

    A zabkorpát összekeverjük a sütőporral, és a felét egy kb 25x 35-ös kiolajozott tepsibe öntjük. Az almát lereszeljük (én daráltam), majd elkeverjük a fahéjjal és a nyírfacukorral. Rálapátoljuk a zabkorpára. A tetejére egyenletesen elszórjuk a maradék korpát.
A joghurttal összekeverjük a tojásokat, és hozzá öntjük a tejet. Ezt is szépen elkeverjük, és az egész cuccot a pite tetejére öntjük.
    180 fokos sütőben, kb. 40 percig sütjük. Ha a tetején kezdenek megjelenni az aranybarna foltok, kijelenthetjük, hogy megsült:)!

Ne legyünk mohók, várjuk meg türelemmel, amíg kicsit kihűl, hogy könnyen lehessen szeletelni!

100 g csak nagyjából 94 kcal!( Ez nagyjából egy szép szeletnek felel meg)

Túrós zabfelfújt

     A túrós zabfelfújt receptjét még annak idején túrtam elő valamelyik fórumon. Elég szimpatikus volt ahhoz, hogy kipróbáljam, de abban volt reszelt alma is, amit én másodszorra inkább kihagytam belőle. Nem volt rossz, de a túrót én alma nélkül jobban szeretem.
     Férjemen is teszteltem, ami nem volt túl jó ötlet. Én szeretek magamnak napokra előre főzni, hogy ne legyen rá gond. Ő meg pár másodperc alatt bezabálja az egészet mint valami feneketlen gyomrú éhenkórász. Én meg nézek magam elé üveges tekintettel, hogy most akkor mi a frászkarikát fogok én enni?? Persze örömmel tölt el, hogy ízlik neki...de azért túlzásokba ne essünk már...HÁ' nem??? HÁ' DE!!! Úgyhogy ezt is, mint mindegyik sütit már csak úgy készítem el, hogy tudom, nem sokáig érezni az illatát.

A RECEPT:

- 600 g zabkorpa
- 200 g zsírszegény túró
- 4-5 kanál nyírfacukor (barna cukor, édesítő)
- 1,25 dl natúr joghurt
- 4 tojás
- 1 kk szódabikarbona
- 1 citrom héja

     A tojás sárgákat a cukor felével, a natúr joghurttal és a citrom héjával elkeverjük. Hozzádobjuk a túrót, amit szintén jól elkeverünk. Eztán jön bele a zabkorpa, és a szódabika.
Fogjuk a tojásfehérjéket, és a maradék cukorral kemény habbá verjük. Szépen lassan a túrókrémhez keverjük, ügyelve arra, hogy a habot ne törjük össze.
A masszát egy kisebb sütőpapíros tepsibe öntjük, majd 180 fokos sütőben 20 percig sütjük. Letekerjük a sütőt 160 fokra, és további 20 percre benne hagyjuk.

     Lehet bele mazsolát is szórni, valamint pudinggal tálalni. Nagyon nagyon nagyon finom desszert!!!

(Jelenleg egy fekvőgipsz társaságában töltöm a napjaimat, ezért a fényképhez valót nem tudom elkészíteni! Vállalkozó szellemű háziasszonyok jelentkezését várom, akik elkészítik, és a képet elküldik nekem, vagy a facebook oldalon megosztják azt! Az összes kép feltöltésre kerül, és a készítőjének engedélyével a nevét is megosztom)
     

Bögrés- mikrós zabkorpasüti

     Nagy divat manapság az olyan süti, amit csak összekeverünk egy bögrében, bevágjuk pár percre a mikróba, és már kész is van. Az első ilyen próbálkozásom zabpehelyliszttel volt, később "megsütöttem" zabkorpából is. Mondanom sem kell, az eredmény kitűnő lett.

A RECEPT

- 4 csapott ek zabkorpa
- 2-3 csapott ek nyírfacukor ( esetleg édesítő, vagy méz)
- 2 ek natúr kakaópor
- 1 tojás
- 1 ek olívaolaj
- 3 ek tej
- késhegynyi szódabikarbona

     A zabkorpát kávédarálón daráljuk meg. Ez a folyamat elhagyható. Kapjunk elő egy bögrét, és keverjük bele a száraz hozzávalókat. Üssük rá a tojást, majd a tejjel és olajjal kutyuljuk össze.
A bögre szélét szalvétával töröljük le, majd tegyük 3 percre a mikróba. A 3 perc kell, annak ellenére, hogy előbb meg fog emelkedni a tésztánk. Ha a mikró megállt, várjunk még fél percet, és utána vegyük ki. Ha minden igaz, márpedig miért ne lenne igaz, a süti ki fog csusszanni a bögréből.
     Zabkorpás pudinggal, vagy diétás lekvárral tálalhatjuk, de tökéletes magában is. Gyerekeknek azt a lekvárt ajánlanám, amiben nincs mesterséges édesítő.

(Jelenleg egy fekvőgipsz társaságában töltöm a napjaimat, ezért a fényképhez valót nem tudom elkészíteni! Vállalkozó szellemű háziasszonyok jelentkezését várom, akik elkészítik, és a képet elküldik nekem, vagy a facebook oldalon megosztják azt! Az összes kép feltöltésre kerül, és a készítőjének engedélyével a nevét is megosztom)

Csokipuding

     Kevés ember van, aki ne szeretné a pudingot. Általában a zacskós verziót választjuk, ritkán főzünk házi készítésűt. Viszont ha szeretnénk kihagyni étrendünkből a kukoricakeményítőt, akkor jobban tesszük, ha házilag kutyuljuk össze.
     Tegnap megfőztem a házi csokipuding zabkorpás verzióját, ami ízre egyáltalán nem különbözött a bolti pudingtól.

A RECEPT:

- 2 ek zabkorpa
- 1 db tojás
- nyírfacukor (édesítő és barna cukor is jó)
- 1 ek kakaópor
- 0,5 L zsírszegény tej


     A tej felét, kevés cukorral felteszed főni. A zabkorpát kávédarálón finomra őrlöd. Ha nincs, nem muszáj, csak akkor a puding nem lesz annyira sima. Hozzá adod a tojást, a kakaóport, és a maradék tejjel csomómentesre kevered. Mikor a tej már forr, kevergetés közben hozzá öntöd a kakaós cuccot. Folyamatos kevergetés közben addig főződ, míg sűrű nem lesz. Tálakba szeded, és hidegen tálalod.

     Egy éves kor után frankó uzsi a gyerkőcnek:)!!

Szénhidrátcsökkentett KAMUrétes

     Még melegében leszögezném, hogy ennek a recepten nem sok köze van az igazi réteshez (MÉG!). Ma készítettem először, és mint minden elsőre, erre is igaz, hogy a második sokkal sokkal jobb lesz.
Hajtott a kíváncsiság, hogy zabkorpa, és búzasikér keverékéből lehet- e rétestésztához hasonló cuccost készíteni. Még mindig az a meggyőződésem, hogy LEHET, még ha valóban semmi köze nem lesz az eredeti réteshez. Ami adagokat én kitaláltam, naná, hogy nem volt a hűtőben annyi, de engem hajtott a kíváncsiság.
Tervezem ezt megismételni a kellő vajmennyiséggel...igen, a vaj hibádzott, és én állat kitaláltam, hogy majd kipótlom olíva olajjal. Már mikor öntöttem,rájöttem, hogy hülye ötlet volt, de carpe diem, bele vágtam. És végül kaptam a réteslapnál egy vastagabb, puha tésztát, ami egy jó kis túrós töltelékkel meglepően finom lett.

A RECEPT:

Tészta:
- 15 dkg zabkorpa
- 15 dkg búzasikér,
- 2 dl langyos víz,
- 2 dkg vaj vagy zsír
- 1 tojás,
- fél mokkáskanál só,
- pár csepp ecet.

A hozzávalókat összegyúrkodjuk, amíg egy kellemes, puha tésztát kapunk. Letakarva pihentetjük 20-30 percet. Fogunk egy kiszuperált abroszt (lehetőleg ne a legszebb ünnepit találjuk meg), és vékonyan megszórjuk egy kis sikérrel. A tésztát elkezdjük nyújtogatni. No tehát, mint már említettem, én bajban voltam az itthon található vajjal, ezért rapid megoldásként olajjal pótoltam a maradékot, úgyhogy az én tésztámat nem lehetett kézzel nyújtogatni, ezért én a sodrófával lapogattam amennyire csak lehet. Viszonylag vékonyra sikerült, de ennek majd nekiesek megint.
Megszórtam túrós töltelékkel, és az abrosz segítségével felhengergettem a tésztát. Tepsibe tettem, amit pedig egy határozott mozdulattal beküldtem a 200 fokra előmelegített sütőbe. Hőlégkeverésen addig sütögettem, míg szépen megpirult.

Szerintem alkalmazhatom a sütihez a régi reklám szlogenjét: " RONDA, DE FINOM"! Mert ez baromi ronda lett:D:D . Viszont alacsony szénhidrát tartalmú, úgyhogy már ezért megéri elkészíteni.

Update (2013.10.22.): mára teljesen átlengte az aurámat az egészséges táplálkozás, ezért kérlek meg arra Téged, ki most ezt a receptet fontolgatod elkészíteni, hogy a vaj helyett használj kókuszzsírt!!! Valamint a búzasikér felét kiválthatod teljes kiőrlésű tönköly rétesliszttel is! :)

Joghurtos túrótorta

     Gyerkőcöm első szülinapjára készítettem el ezt a finom tortát. Mivel még rendesen le van korlátozva, hogy mit ehet, ezért csináltam Neki egy olyan tortát, aminek a hozzávalóit eheti, és nem tolong benne a rengeteg cukor sem.
Éccsanyám természetesen rendelt egy tortát, "legyen valami rendes süti is" címszóval, de mindenkivel megkóstoltattam. Még én is meg voltam lepődve, a "jó ez, TE!" mondattól.  De tényleg jó!

     A piskótájának az elkészítését megtalálod a Piskóta bejegyzésben. Hosszú volt a nap, nem írnám le megint:)!

A krém pedig pofon egyszerű, gyakorlattal nem rendelkező, kezdő háziasszonyok is pikk pakk elkészítik.

Hozzávalók:
- 500 g túró
- 250 g natúr joghurt
- 4-5 ek nyírfacukor (helyettesíthető más cukorral is)
- 2 banán
- esetleg kiskanál citrom leve

A  túrót és a joghurtot habverővel összekevered, majd apránként cukrozod. Azért írom azt, hogy apránként, mert mindenki maga döntse el, hogy mennyire szereti édesen a tortát.
Ha szeretnéd, kis citrom levet is csepegtethetsz bele, az íze kedvéért...én most kihagytam, mert elfelejtettem venni:).
A banánokat apró kockára vágod, és a háromnegyedét bele kevered a masszába. Ezt a cuccost rákanalazod a piskótára, és egyenletesen eloszlatod rajta. A tetejét megszórod a maradék banánnal, és bevágod a hűtőbe.

     Ez a torta nem csak gyerkőcöknek kiváló, de azok az anyukák is bátran tolhatják az arcukba, akik a szülés utáni zsírtömeggel fighting- olnak. Zsírszegény túróból, és joghurtból kell készíteni, és adhatsz az érzésnek!
 Természetesen ezt is, mint az eddigi összes receptet, cukorbetegek fogyaszthatják, feltéve, ha a banán nem túl érett. Cukorbetegség esetén próbálj meg zöldebb banánt beszerezni, vagy más gyümivel helyettesíteni!!

Piskóta

Ha egy ember életmód váltáson gondolkozik, időről időre szembesül a ténnyel, hogy bizony a fehér lisztet, és a kristálycukrot ki kell vernie a fejéből. Elsőre ez nem is hangzik nehéznek, de mikor ott ülünk pl. egy szülinap kellős közepén, és a családtagok két kézzel tömik a fejükbe a sütikéket, fenn áll a veszélye annak, hogy elcsábulunk.
Erre az estere kutattam fel a zabkorpából készült piskóta receptjét. Ugyanis egy jó piskótából nagyon sok finomságot lehet rittyenteni.
Most egy torta alapját fogom megosztani veletek!

A RECEPT:

- 150 g zabkorpa
- 3 tojás
- 10 ek nyírfacukor (helyettesíthető bármilyen édesítővel)
 -10 ek tej
1 tk szódabikarbóna

A tojásokat szétválasztod. Kezedbe veszed a habverőt, és a tojás sárgáját habosra vered a cukorral. Hozzá adod a tejet, a szódabikát, majd a zabkorpát, és ezeket is összekevered.
A fehérjéből kemény habot versz, és óvatosan beleforgatod a masszába. 200 fokra előmelegített sütőben aranybarnára sütöd. ü
A tészta puha, és magas lesz.

Nagy előnye, hogy cukorbetegek is ehetik, lelkifurka nélkül:)

Palacsinta

     PALACSINTA! Nem csak édesen, de sósan is isteni szajrét lehet összedobni belőle.
Mikor elkezdtem a fogyókúrát, fehérjeturmixokkal kínoztam magam. Ebédre ettem valami ebédnek mondhatót, de vacsorára kizárólag turmix. Mondanom sem kell, hogy néhány hét múlva kopogó szemmel, és árvizet generáló, csorgó nyállal figyeltem, ahogy férjem két pofára tömi az anyám által készített VANÍLIAKRÉMES palacsintát. Szavamra, állatkínzás volt. Imádom, a kedvencem, és anyám ezt tudta. És csak röhögött, mikor ezt szóvá is tettem Neki....
     Fel kellett kutassak egy zabpalacsinta receptet, mert nem hagyott nyugodni, hogy nélküle kell leélnem a hátra lévő életem, feltéve, ha nem akarok megint rég elfeledett sziámi ikertesómmal parasztnintendózni.

Recept:

- 200 g zabkorpa
- 3 db tojás
- tej
- só
-olívaolaj

Kiméred a 200 g zabkorpát, hozzázluttyantod a 3 tojást, majd ráöntesz annyi tejet, hogy a trutyi palacsinta sűrűségű legyen. Kellemesen folyós, de ne túl híg. Megsózod...természetesen.
Ezt a tésztát beteszed 1 órára a hűtőbe, addig pedig csinálod a dolgodat. Teszel veszel, vagy mint Nigella Lawson, bezabálod a hűtő tartalmát, hogy legyen hely a csudifinom palacsintának. Ezt persze a fogyókúrázóknak nem ajánlom.
Lejárt az idő!!! Kivesszük a tésztát, ami már sűrűbb halmazállapotot vett fel. Öntünk bele kb. 1-2 ek olívaolajat.
Fogjuk a frankó piros pöttyös palkósütőnket, és kisütjük a palacsintát. Még dobálni is lehet, de arra mindenki készüljön fel lelkileg, hogy mire kisül a nagyjából 10-15 db palacsinta, befonja a szemöldökét. Nem olyan gyorsan sül, mint a fehér lisztből készült testvére, de mentségére szóljon, hogy cukorbetegek is bátran ehetik raklap számra, egy kis diabetikus lekvárral, kakaóval.

Aki pedig sósan szereti, ott van a HÚSOS PALACSINTA!!

De gyönyörű  ál burrítót is lehet belőle készíteni: (húsvétkor jutott az eszembe, mikor is azon töprengtem, hogy hogyan dobhatnám fel a sonkát és tojást)

Veszel egy palacsintát, az egyik szélére rápakolsz egy salátalevelet. Arra jön rá a csirke/sonka/szalámi, majd a tetejére tojáskarikák, és sajt. Meglocsolhatjuk fokhagymás natúr joghurttal is (Én meg szoktam). Ezt szépen felgöngyöljük, és boldogan, vállunkat veregetve elfogyasztjuk azt!!
Apropó, ezt a Zsófi-féle burrítót a férjem is szereti...:)

Röviden összefoglalva, uccu, és essetek neki. Még Norbert is 1-es kóddal jelöli a korpát (ezt azok kedvéért, akik az U-val kelnek, fekszenek)