Lekváros bukta

2013. szeptember 24., kedd

     Tegnap főztem a gyerkőcnek szilvalekvárt nyírfacukorral. Szavamra, remek lett. Mondjuk legyen is, 10 órát főztem:D! Akkor már éreztem, eljött az idő!! Eljött az idő, hogy megsüssem A BUKTÁT!!!
Szerintem már említettem, hogy a bukta számomra amolyan patásördögként funkcionál, mert...há' mert hizlal, én meg szeretem:)! Apai nagyanyám tud nagyon finom buktát sütni. Mikor terhes voltam, buktát tudtam volna enni buktával..és kakóval:D..a mama meg sütött nekem. Anyám, az ám a bukta!!!
    Tehát ott tartottam, hogy éreztem, nekem buktát kell sütnöm. A vicces az, hogy sosem csináltam, és az összenyomigálásnál gondban is voltam,de csak összejött. Az eredmény pedig még engem is meglepett, mert retek jó lett!!! Gyönyörűen megkelt, és sütés közben szép nagyok lettek. A könnyem bugyogott a gyönyörűségtől, főleg mert elkapott az érzés...az érzés, hogy nem kell véget érjen a kapcsolat! A kapcsolat, mit úgy hívnak: Én, és a BUKTA!!:)

A RECEPT:

- 400 g teljes kiőrlésű tönkölybúza liszt
- 100 g zabkorpa
- 50 g búzasikér
- 2,5 dl tej
- 25 g élesztő
- 5 ek. nyírfacukor
 - 1 kk. nádcukor (élesztőhöz)
- 1 tojás
- 60 g kókuszzsír
- csipet só
- kb 215 g szilvalekvár

     A nádcukros langyi tejben felfuttatjuk az élesztőt. Amíg az fut, addig összedobjuk egy tálba a többi hozzávalót. Hozzáöntjük az élesztős tejet, és csak dagasztjuk, dagasztjuk, amíg pofás, jól formázható tésztát nem kapunk.
Tésztát félre rakjuk kelni, nagyjából egy órára.
Ha lejárt az időnk, kiszedjük, kinyújtjuk, és nagyobbacska kockákra vágjuk. A tészta vékony legyen, de méregette a fene, hogy mennyire. Bevallom őszintén, én a kockák nagyságát sem mértem, ráadásul valami miatt ma nem működött a beépített vízmértékem, így lett minden négyszögem minden méretben:).
A négyszögek közepébe lekvárt teszünk, majd feltekerjük. Na ez a feltekerjük okozott kisebb fejtörést. Úgy csináltam, hogy az egyik oldalánál a tészta másik oldala háromnegyedéig behajtottam, összetömködtem, hogy lehetőleg a lekvár ne jöjjön ki majd a másik oldalát is felhajtottam. A két végét benyomigáltam, és sütőpapírral bélelt tepsibe pakolásztam úgy, hogy az aljára kerüljön az illesztés. Jesszus, ezt nem tudtam érthetőbben leírni.
Én a tetejére nem kentem plusz kókuszzsírt. Úgy voltam vele, hogy porcukkkert sem fogok rá szórni, akkor nem mindegy?:D 175 fokos sütőbe dugtam, hőlégkeverésen nagyjából 20 percig sütöttem, de azért néha meg kell skubizni, mert kis eltérés mindenkinél lehet!

     Én mondom, ezek a bukták nagyon ott vannak! Veregettem is a hátam rendesen, mikor kiszedtem a sütőből.
Ezekkel a mennyiségekkel 100 g 266 kalóriát tartalmaz!

Férjem idézem:
"ez k*** jó lett"!:)



2 megjegyzés:

Kalauz Nélküli írta...

Bár csak jövőre lesz aktuális, de: a szilvalekvárt nem kell feltétlenül kavargatni 10 órán keresztül. Én sütőben csinálom: este berakom a magozott szilvát (hibátlan zománcos lábosba vagy tepsibe, jól elmosva, ecettel leöblítve, reggelre pedig lekvár lesz belőle. :)) Én a végén cukrozom, úgy rottyantok rajta egyet, épp csak annyit, hogy elolvadjon benne a cukor, amiből egyébként is nagyon kevéske kell bele. Nekem bevált, tényleg működik, már 3 éve így csinálom. Guszta a bukta amúgy! :)

Zsófi írta...

Én is gondolkoztam a sütős megoldáson, de azért a 3 kg szilváért sajnáltam a villanyt...tudom, mostanra leeset, hogy a gáz sem olcsóbb:D. Jövőre kipróbálom a sütőt, és köszi ezt a reggelre megsül ötletet, alkalmazni fogom:)

Megjegyzés küldése

ZABirodalom Copyright © 2013