Zsófi és a terrorista este....

Talán már említettem volt férjem kedvenc, a fogyókúrámmal kapcsolatos mondatát, miszerint "a fogyókúrázó Zsófi és a terrorista közt az a különbség, hogy a terroristával lehet tárgyalni"...Namármost, nekem meggyőződésem volt, hogy barokkos túlzásokba esik mikor szerinte idegállapotba kerülök ha éhes vagyok. Aztán ezt valahogy többen is megerősítették...nem tartom magam egy hülye embernek, így hát elgondolkoztam a dolgon...és igazuk van...de ennyi...ettől még életem a fogyókúra...
Na nem mostanában...jelentem, jelenleg a végkimerülés okozta fáradtságevés fázisában tocsogok, ami nyaranta rendszeresen rám szokott törni. Képtelen vagyok bárminemű megszorítást bevinni az étrendembe, amit a munkahelyi stressznek és a kialvatlanságnak tudok be. De nem gáááz, azzal nyugtatom magam, hogy saját tapasztalatot gyűjtök arról, hogy valóban többet eszik az ember stressz, és fáradtság idején. Bár ennek lassan vége lehetne, mert megzavarodok...jelenleg azon töprengek, hogy visszatérek a kalóriaszámolgatás intézményéhez...sok éves szenvedéseim tapasztalatából mondom, hogy még mindig az volt SZÁMOMRA a legjobb, egészen addig amíg a kalóriahippik nem hitették el velem, hogy bármi mehet, ha belefér a keretbe..nem mehet bármi...
Szervizben az autóm..megint..szóval a mitsütszkisszűcs ami belefér a keretbe projekt fizuig minimum jegelve, utána meg kitalálok valamit ami nekem és a környezetemnek is megfelel :D