Ó, te szentséges csoki, kiben ott rejtőzik a mogyi! Egész nap csak terád gondolok, s én ez miatt igencsak fortyogok. Tudja Zsófi, hiszen pohos, hogy csokit enni nem túl okos. Ahányszor csokit eszik, a zsírsejtje cseperedik. Cseperedik, szép nagyra nő, így lesz zsírból önálló nő. Átveszi felettem az uralmat, s kereshetem csokiban a nyugalmam. De mint tudjuk a csoki egy gonosz teremtmény, hogy mennyire, arról súlyban mutatható ki az eredmény. A patásördög ötlete volt az biza, mikor azon agyalt, hogyan keserítse meg a nő életét a ruha. Mert a ruha alapból egy jó dolog, de a csokival kombinálva sok gondot okozott. Ezért Zsófi életéből iktatta a csokit, s tudott venni sok szép, s csinos rucit. De mint említettem minap, a stressz étvágyamra kihat. S mivel idegemet étellel foltozom, a csokira ma sokat gondolok. Rucijaim mennek össze szépen, s utálom már tükörben a képem. Persze hazug lenne mostan az az állítás, hogy alakom a csokitól lett bárlistás. Nagy ellensége még bizony a tészta, melyet mostanság nem vált fel a répa. De ebbe nem fogok bele törődni, s egyszer testemet a diétával tovább fogom gyötörni!!
Zsófi és a terrorista este....
2018. július 23., hétfő
Talán már említettem volt férjem kedvenc, a fogyókúrámmal kapcsolatos mondatát, miszerint "a fogyókúrázó Zsófi és a terrorista közt az a különbség, hogy a terroristával lehet tárgyalni"...Namármost, nekem meggyőződésem volt, hogy barokkos túlzásokba esik mikor szerinte idegállapotba kerülök ha éhes vagyok. Aztán ezt valahogy többen is megerősítették...nem tartom magam egy hülye embernek, így hát elgondolkoztam a dolgon...és igazuk van...de ennyi...ettől még életem a fogyókúra...
Na nem mostanában...jelentem, jelenleg a végkimerülés okozta fáradtságevés fázisában tocsogok, ami nyaranta rendszeresen rám szokott törni. Képtelen vagyok bárminemű megszorítást bevinni az étrendembe, amit a munkahelyi stressznek és a kialvatlanságnak tudok be. De nem gáááz, azzal nyugtatom magam, hogy saját tapasztalatot gyűjtök arról, hogy valóban többet eszik az ember stressz, és fáradtság idején. Bár ennek lassan vége lehetne, mert megzavarodok...jelenleg azon töprengek, hogy visszatérek a kalóriaszámolgatás intézményéhez...sok éves szenvedéseim tapasztalatából mondom, hogy még mindig az volt SZÁMOMRA a legjobb, egészen addig amíg a kalóriahippik nem hitették el velem, hogy bármi mehet, ha belefér a keretbe..nem mehet bármi...
Szervizben az autóm..megint..szóval a mitsütszkisszűcs ami belefér a keretbe projekt fizuig minimum jegelve, utána meg kitalálok valamit ami nekem és a környezetemnek is megfelel :D
Na nem mostanában...jelentem, jelenleg a végkimerülés okozta fáradtságevés fázisában tocsogok, ami nyaranta rendszeresen rám szokott törni. Képtelen vagyok bárminemű megszorítást bevinni az étrendembe, amit a munkahelyi stressznek és a kialvatlanságnak tudok be. De nem gáááz, azzal nyugtatom magam, hogy saját tapasztalatot gyűjtök arról, hogy valóban többet eszik az ember stressz, és fáradtság idején. Bár ennek lassan vége lehetne, mert megzavarodok...jelenleg azon töprengek, hogy visszatérek a kalóriaszámolgatás intézményéhez...sok éves szenvedéseim tapasztalatából mondom, hogy még mindig az volt SZÁMOMRA a legjobb, egészen addig amíg a kalóriahippik nem hitették el velem, hogy bármi mehet, ha belefér a keretbe..nem mehet bármi...
Szervizben az autóm..megint..szóval a mitsütszkisszűcs ami belefér a keretbe projekt fizuig minimum jegelve, utána meg kitalálok valamit ami nekem és a környezetemnek is megfelel :D
Visszatérés a kék lagúnába!
2018. június 18., hétfő
Úgy vélem picit eltűntem a "köztudatból" :)! Megnézhetném, hogy nagyjából mennyi időre, de jelenleg lusta vagyok hozzá. Ha saccolnom kellene, akkor olyan két évre tippelnék. Na megnéztem...2016 szeptemberében volt az utolsó bejegyzésem, mégpedig a nagyon szuper hortobágyi húsos kölesemmel. Az még mindig elég szuper, bár be kel vallanom, hogy legutóbb palacsintából készítettem el.
Igen..elég sok dolgot be kellene vallanom az étkezésemmel meg a diétámmal kapcsolatban. Az a nagy büdös helyzet, hogy ilyen- olyan okokból nem nagyon ment nekem ez a figyifogyi, meg az edzést is eldobtam egy évre. Most úgy tűnik, hogy oda kezdek visszapárologni, szóval tutiság van.
Mondhatnám, hogy azóta nem történt velem semmi, ami miatt ide bármit is írhattam volna, de az kamu lenne :D! 2015-ben fenekestül felfordult az életem. Elváltam, költözködés, munkahelyek váltakozása...stb stb...Mostanra elmondhatom, hogy egyenesben vagyok, bár azt még mindig nem dolgoztam fel egészen, hogy a gyerek szeptemberben iskolás lesz. Jó..egyáltalán nem vagyok képes feldolgozni. Mondhatnám, hogy azért, mert szegény fiam végérvényesen elindult a felnőtté válás melós útján, de az megint csak kamu lenne. Igazából magamat sajnálom de baromi módon.
Mondom miért:
Eddig egy elvált anyuka voltam, ovis gyerekkel. Ez is elég rosszul hangzik, de ovis a gyerek nem gáááz, Zsófika még fiatal, előtte az élet. De szeptembertől egy elvált anyuka leszek iskolás gyerekkel. Jesszus, hát ez szörnyen hangzik. Amúgy is teljesen belehergelem magamat az elvált emberek körüli negatív sztereotípiákba, hát ez most az iskolássá válással csak felerősödött bennem.
De egyébként történtek velem vicces dolgok is a válást követően. Pl. eldicsekedhetem két befuccsolt kapcsolattal. Ebből az első amúgy nem ébreszt bennem rossz emlékeket...én már benne annál inkább, de Isten lássa lelkem, nem akartam bántani. A második már almás téma, és szerintem sosem fogok rá mosolyogva gondolni, ellenben már eljutottam arra a szintre, hogy röhögök a dolgon. Egyenlőre kínomban :D. És legalább egy életre megtanultam, hogy a messziről jött ember duma nem hiába lett olyan népszerű, és azt is, hogy bár nagy erény ha megbízunk a másikban, azért jobb az óvatosság.
Magánéleti szempontból amúgy most nyugodtság van.
Van még a munka...íííí...na nem tudom, hogy mik voltak az uccsó infók, azt hiszem az, hogy családsegítősködtem. Na már nem az van. Az van, hogy most gyámügyeskedem, még isibe is járok, jövő héten záróvizsgázom. Nem mondom, hogy egy vidám munka, úgyhogy áldom is az eget, hogy én viszont az vagyok :D.
Amúgy a diétára visszakanyarodva...elvégre ez a blog is a diéta miatt született meg jó régen...kipróbáltam Lifetilt nagyonkedves Tamás étrendjét. Ami amúgy tök frankó, és fogytam is mint a parancsolat, csak azzal nekem két bajom volt. Jó..három. Szóval az egyik, hogy a kiegészítőket nehezen gazdálkodtam ki, mondjuk szoktak lenni tök jó akciók, olyankor ott éjszakáztam a gép előtt, mint valami elfuserált háziasszony a Black Friday alatt. Szóval ez még okés. De a változatos étrendnél túl sokat kellett főzni, sok volt az alapanyag, és na..megint a pénztárca...van most viszont új étrend, turbós, termékhez adják, nagyon jó. Két hónap alatt lement 10 kiló Zsófikáról..viszont ráuntam...Most épp ötvözöm a dolgokat, és próbálok élhetően diétázni, amire nem unok rá. Ördögi kör ez, én mondom...De összességében elmondhatom, hogy a Lifetilt egy retek jó dolog. Sokaknak segít...de nem akarom reklámozni :D. Pedig zab is van benne :D
Ahogy elnézem egész kaotikus lett ez a bejegyzés. Mint az életem :D. De bízom abban, hogy az itt sasoló recepteket ettől függetlenül még tudjátok hasznosítani, és örültök neki :).
Amúgy egy ideje a reggelim zabpehely, kefir, meg fruttamax steviás szörpi. Totálisan gyümölcsjoghurt feeling. Natúr jogival menőbb amúgy, de legutóbb a lild-ben nem volt egy darab sem, csak görög, az meg zsíros ugyebár...:D
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
ZABirodalom Copyright © 2013