Almás- zabpelyhes minimuffin

     Először azzal kezdeném, hogy BOCSI :D. Az utóbbi időben elhanyagoltam a blogot, amire nincs mentségem. Na jó, igazából van mentségem, sok is, de most nem részletezném. Pedig imádok részletezni...egyszer meg is kaptam ezt a fejemhez :P.
Másodszor azért kérek elnézést, ha lesznek helyesírási hibák, elütések...a szerkesztőm mindent alá húz pirossal, így nem tűnik fel, ha valami nem jó. Arról nem is beszélve, hogy a laptopunk billentyűzete nem az igazi, így kimarad néha pár betű (az Ű-t vagy 5ször nyomom le, mire meglátom :S)...szal ez van.
Harmadszor jöjjön a minimuffinok története:
Gyerkőcöm egyre finnyásabb. A kezdeti mindent megeszik, ami egészséges kezd möghólni, és követel mindent amiben hemzseng a finomtott, és a transz. Én kezdetben lelkesen köeteltem a családtól, hogy ne sajnálják már meg annyira, ebédre nem való a tejbegríz...a pudnig sem...de melyik nagyszülő tud nemet mondani a síró tekintetnek? Na az enyémnek simán nemet mondanak, de az unokának nem, úgyhogy minden nap győzött az üres kalória.
Mostanság több időt tudok a gyerkőccel tölteni, és az ősz hajszálaim is tuti gyarapodtak (még jó, hogy festem), amit az étkeztetési cécónak köszönhetek. Úgyhogy felvettem a kesztyt, elfogadtam a kihívást, és bizony minden bolti cuccosnak lesütöm valahogy a fogkmélő verzióját, amit talán meg is eszik.
Voltunk vásárolni a nagyboltban, ott vettünk oyan minimuffin sütő kis csicsaszínű szilikonokat, hátha úgy megeszi ami benne sült. Mert ez a gyerek a pudingot is csak saját dobozából eszi meg..ha átrakom tálba, az már nem jóóóó...szóval jah...minimuffinforma, aminek rosszul vagyok a sznétől :D
     Kitaláltam, hogy ma muffint sütök. Az ízéről majd referál a család alapon, mert én még csak bele sem nyalok, hiszen nincs benne csirkerizsbrokkoli, érzésre raktam bele a dolgokat.
Előre kérem megint az elnézést, most semmi kalória és tápanyag nem fog feltüntetésre kerülni, mert nem volt rá időm. Amit garantálok az az alapanyagok minősége :)!

Tehát essünk neki a receptnek:

- 1 db tojás
- 1 ek kókuszzsír
- 2-3 ek teljeskiőrlésű tönköly liszt
- 2 ek aprószemű zabpehely
- 2 ek nyírfacukor
- 1 alma
- 1 kk őrölt fahéj
- késhegynyi szódabikarbóna



Először is kipakoljuk a sütőt, és nagyon gyorsan felnyomjuk 180 fokra. Miközben a sütő melegszik, Te összedobod a tésztát. Mindezt szintén nagyon gyorsan, mert nem látod a gyereket, és ha nem látod a gyereket, az hétszentség, hogy épp lebontja a házat.
A tojást habosra vered a cukkerral, majd hozzálöttyinted a felolvasztott kókuszzsírt. Ha nincs, jó a vaj is, egye fene, ne legyünk szigorúak, most a lényeg az egyemegagyerek. Beleöntöd a száraz hozzávalókat, elkevered, majd a végén belereszeled a megpucevált almádat is.
Ha ez megvan, akkor iziben belehalmozgatod a kis csillibilli szilikonkákba a tésztát, hogy nagyjából háromnegyedig legyen. Bevágod a sütőbe, és uccu a szobába, megnézni a romokat, amit a gyerek csinált, amíg Te a konyhában voltál.
Nagyjából 10 perc alatt hőlégkevergetéssel készre sütöd, ez idő alatt párszor kirohanhatsz megnézni. Kiszeded, meghűl, és próbálhatod megetetni vele a gyereket!

És most jöjjön a vára várt ízpróba:
Jelentem, a gyerek odáig volt a kis cuki muffinkáktól, és az ízéért is oda van. Nagy boldogan benyomott belőle hiretelen hármat :)!
Amit a gyerek kapott: finom muffin, HURRÁ!
Amit én kaptam: a gyerek megette a muffint, ráadásul így evett gyümölcsöt is, meg rostot is. HURRÁ!!

Szóval ha Te is hasonló cipőben jársz, de nincs időd órákat a konyhában álldogálni, ez a muffin gyors is, finom is, rostban is gazdag...SÜSSED MEG!
Ha nincs gyerek, akkor pedig normális muffinformákba öntve remek reggeli, vagy tízórai lehet belőle, nagyon hamar!